Fürstenfeld no. 1

Sokat gondolkodtam az első helyezés sorsán, ahova 2 befutó közül kellett választanom. Akár meg is oszthattam volna a díjat vagy két kategóriában is nyertest hirdethettem volna, mert nem szokványos az első helyezettem, ugyanis idén nálam az Alpvolks csapata kapta ezt a díjat. Egyszerűen azért, amit azt a találkozóval kapcsolatban is megfogalmaztam, egy jól szervezett, egységes megjelenésű társaság, akik igen komolyan átgondolt vagy éppen polgárpukkasztó járműveket sorakoztattak fel a strand gyepén. Olyan színfoltjai az osztrák bogarasságnak, ami már évek óta hiányzik kishazánkból és legutóbb talán a pár évvel ezelőtti Elite klubbot láttam ilyen egységesnek.
Egyszerűen példát kell róluk venni, mert nem kell más, mint egyedi megjelenés, ehhez kapcsolódó marketing és, hogy látványosan jól érezzék magukat egy közösségben. Nekik sikerült ezt összehozni...

A merci

Ezzel a bejegyzéssel kicsit elmaradtam, mert nem is gondoltam, hogy a Retro Cruise alkalmával említett Mercivel ilyen hamar találkozom.
Az esti buli másnapján ugyanis ellátogattunk a Zuglói börzére is, és a Merci is megjelent a rendezvényen. Íme a fotók és a külalak, ami miatt megtetszett...

A börze semmivel sem kínált többet, mint az egy héttel megelőző esztergomi, inkább volt bolhapiacos a felhozatal, pedig két éve akadtam még itt érdekes ritka alkatrészekre, modellekre...

Retro Cruise Night

A szokásos szeptember esti összejövetel, ahonnan idén kicsit elkéstünk, így fényképezni sem maradt elég fény..., de valójában csak burgerezni mentünk.
Ami csalódás nekem, hogy az igazán stílusos és öreg autók nem jönnek ezekre a bulikra, egyre több a "műanyag". Egy klasszikus értelembe vett cruise night, ahogy azt Californiában kitalálhatták, máshogy nézhetett ki. A gyorsétterem stimmel, meg hogy autók, de azok minőségi összetétele hiányzik.
De megértem a rendezők oldaláról is dolgot, kis létszámból nem szelektálhatnak tovább. Két Lada akadt az utamba, bár volt egy fehér nagyfelnis állólámpás merci is, amin megakadt a szemem és sajnálom, hogy nem fotóztam le.

Ezen kondíciókkal már értem, hogy miért hagyta abba Ratro a rajzás előesti buliszervezést is, nagyon úgy tűnik, hogy nincs rá igazán igény és egészen őszintén bár jól mutat a bogár az ilyen félhomályban, de én sem érzem jól magam a csomagtartóból tuc-tuct bömböltető golfhármak között.

Fürstenfeld Kedvenc no.2

A helyzet az, hogy itt a blogon ismeretes egy fétisem, az őrült vonzalmam a teherautók, kisárúszállítók iránt. És ahogy ezt a lenti Transportert elnézem még a mai világban is simán elképzelem magam, ahogy a kocsmám előtt megállva az oldalpanelre felragasztott cégmatricára húzom a tolóajtót, kigördítem a hordó szűretlen házi sört, pár rekesz Coronita-t és az ínyenceknek néhány üveg Belle-Vue-t és egy óriási bulit csapunk...
Egy szó mint száz úgy gondolom, hogy nem kell egy kisvállalkozónak jobb reklám egy ilyen feltűnő "igáslónál", persze azért ebben a nyugdíjas korban illik jobban vigyázni rá és persze a profitból fordítani a szükséges javításokra és egy száraz garázsra.

Börze

Jó ideje terveztem már ellátogatni az esztergomi veterán börzére és bolhapiacra. A szombat délelőtt alkalmat adott az autózásra, bár a meteorológusok ijesztgettek az esővel, a reggeli felhők mögül hamar előbújt a nap, így gyönyörű időben tettük meg az utat a Bordóval, kettesben. A börze sajnos alul múlta a várakozásaimat, bár aki a keleti blokk motorkerékpárjaihoz vagy skodához keresett alkatrészeket az lelhetett kincseket. Kétszer körbejártam a placcot, de mivel számomra érdektelen volt a kínálat, hamar hazafelé vettem az irányt.

Úton hazafelé Zebegényben, az út mentén hirdetve lettem figyelmes a tök ünnepére, ami végül kiderült, hogy csak a következő hétvégén lesz, helyette azonban sárkányeregető fesztivált szerveztek a helyiek a Duna feletti magaslaton. A rendezvény parkolóját viszont a part menti fövenyen alakították ki, ami az alacsony vízállás mellett remek fotóháttérként szolgált.

Fürstenfeld Kedvenc no.3. és no.4.

A szokásos kedvencek jönnek így lassan két hét távlatából, a harmadikkal kezdve, vagyis először a magyaros ráadás...
Szóval magyar rendszámmal, rózsaszín felhőben úszó, igazi csajos aszfaltkarcoló, ami arról árulkodik, hogy a birtokló kisasszonynak nem a külcsín az elsődleges, viszont elsöprően dögös stílusa van, a szükséges öniróniával, ami szerint nincs keret fuksszra. Hát nekem nem hibádzik az összképből a Porsche felni, viszont a kárpitozás az óriási bomba, akárcsak a bogár hasmagassága és terpesztő rózsaszín ékességei!

Ráadás után, a harmadik helyezettem stílusban közel áll a kiemelt különdíjashoz, bár mi tagadás művibb a visszacsiszolt felület. Kicsit bánt az összképben a szélesített hátsó sárvédő, valamint alatta a trike-osan peremes ATS felnik, de egy jó ideje hanyagolt vagy komplett felújítás előtt álló bogár időszakos átgondolásának teljesen rendben van a kinézet és nem utolsó sorban kellőképpen figyelemfelkeltő is a kékség.

Búcsú, de nem az a ringlispiles

Már több mint 12 éve annak, hogy suhancként egy ilyen napsütéses kora őszi vasárnapon, mint a mai, a váci Mária napi búcsú alkalmával egy billenőplatós fehér ponyvás négyes Transporter mellett kíváncsiskodtam, hogy a hangtechnikusok hogyan kötözgetik a hangfalakat, erősítőket, miként hangolnak a potikkal. Aztán a mise végével ott ragadtam a Transporter közelében és társadalmi munkában besegítettem a hangfalak pakolásában. Majd a technikusok hazahoztak a segítségért cserébe (a ponyva alatt a platón) és kértek egy telefonszámot. Azóta van mögöttünk pár falunap, szabadtéri szentmise vagy színi előadás hangosítása és az évi fix szeptember eleji Váci Búcsú. 

Ennyi idő távlatából illő volt már kísérőautónak egy bordó klasszikussal asszisztálni a Zeck technikának és a kollégákat a helyszínre fuvarozni. Elő is törtek az emlékek Tamás kollégámból, mert apukájának is volt egy 1300-s bogara, mesélte, hogy friss jogosítvánnyal sokat vezette, még az első gyorshajtási bírságát is a bogárral szerezte Gyöngyösön, amikor még lakott területen 60 km/h volt a megengedett sebesség...
Ilyenkor megbizonyosodom abban, hogy van küldetésünk ezekkel az öreg vasakkal a birtokunkban, hiszen sokakban ébresztünk velük kedves gondolatokat, szép emlékeket.

Bordóm a szabadtéri oltár mögött, háttérben a kegytemplom és kegyszobor

Fürstenfeld 2015

Teljesítettük a hétvégi túrát, így a mai hat órás autókázás után mindannyian épségben hazaérkeztünk. Bordóra nem lehet panasz, nagyon szépen teljesített az úton alig 7 liter feletti átlagfogyasztással a közel 700 km-n. Persze nem hajszoltam, csak a főútvonalon közlekedtünk a 80 km/h körüli tempóban. Ami a lényeg, hogy nagyon jól esett 6 év után ismét bogárral átlépni Ausztria felé a határt.
De pörögjünk vissza a délelőttre. A találkozó remek volt, ahogy az megszokott. Az időjárás kegyes volt, verőfényes napsütés egészen délig, aztán felhősödés és miután mi elindultunk kb 1 után valószínűsítem volt egy kis zuhé is. Természetesen megjelent a hazai bogarasok krémje is a szabadstrand területén, bár nekem ránézésre az összlátogatottság elmaradt a két évvel ezelőttihez képest. Ettől függetlenül akadtak ezért érdekességek, pl. cabrio rendőrségi bogár, több ghia, vagy azok a bizonyos osztrákos átgondolások (porschebogarak).... Akadt 2-3 kedvenc is a sokaságban, ezeket a levegősöket, ahogy szoktam egy-egy bejegyzést nekik szentelve mutatom majd be. Példaértékű számomra az Alpvolks csapatának a megjelenése a rendezvényen, az egész brigád egységes és összetartó és nem süllyednek az alpári szintre. Nekem ez hiányzik a hazai közegből...

Azért legyen negatívum is: a hazai utak állapotát még mindig nem sikerült európai szintre emelni. Bár már vannak jelek a törekvésre pl. már körvonalazódni látszik a Csornát Szombathellyel összekötő kétszerkettes gyorsforgalmi, azért egy-egy felmarást még mindig elfelejtenek kitáblázni és vészfékezés után egy kamionnal a hátsómban 30-40-nel megérkezni egy 8 cm-s törésre elég megrázó és lelket meggyötrő élmény... Hogy mindezt kipihenjem ismét el kell telnie jó néhány évnek mire bogárral nyugatra indulok.

Hungarian Cruise Fürstenfeld

Tehát ma délben gondoltunk egy merészet és a Bordót felnyergelve nekiindultunk Ausztriának, az év legkedvesebb bogaras bulijára. Egészen apró pihenőkkel végigtoltuk a távot így 5 és 3/4 óra alatt már a magyar cruise nighton voltunk Fölöstöm Mc'-ben, ahova a sógoréktól is érkeztek vendégek... :) Szóval valószínűsíthető, hogy a magyar bogarasok holnap beveszik a Freibad területét.

Mi az, hogy valószínű, már most többen vannak a magyarok, mint az osztrákok. Már várom a holnapot... :)

Elmúlt hosszú hétvége

Ki kell használni az adandó alkalmakat, így a felszabadult 4 napban próbáltam elfeledni a munkahelyet (csak vasárnap este kezdett fájni a fejem a hétfőre gondolva) és minél több időt sétával, kutyával és bogarazással tölteni. Minden napra jutott egy a kedvenc kirándulóhelyekből, amit felkerestünk. Itt éppen egy jó karban lévő erdőgazdasági úton pihenünk, ami a Nagymaros feletti kilátóhoz vagy talán a végtelenbe vezet....

Aztán szintén a hosszú hétvége történése, hogy egy ideje küzdöttem azzal, hogy melegen nehezen indult a Bordó, csak padlógázzal és csak lassan elkapva a fordulatot. Már leegyeztettem egy karburátorossal a felújítást, mert azt diagnosztizálták, hogy ott lesz a baj, begázosodik. Aztán a lebeszélt akciónapon karburátoros már fel sem vette a telefont. Így felszívtam magam és házon belül elintéztem a karbifelújítást. Feltettem és bár indulni jobban indult, de a gyújtás visszadurrogott, pedig előzőleg stroboszkóppal be lett az állítva. Szóval hagyományos eljárással fülre visszavettem pár fokot az előgyújtásból és láss csodát működik a gépjármű.

Vasárnapra pedig egy kis meglepetés is jutott, találtam egy fehér bogarat a saját garázsomban. Szegény Minkámat már a pókok is elkezdték körbeszőni. Tartok tőle, hogy nem tesz túl jót neki ez a sok állás... :(

Hétvégére

Mostanában azon vagyok - ahogy a lehetőségek engedik, hogy minél többet mozogjak a Bordóval.
Tegnap sikerült egy olajcserét abszolválnom, profi műhely-körülmények között, mára pedig egy rövidke kiruccanás jutott Kismarosra.

Naplementében

Szóval, tegnap este kirándultunk egyet....

Új hely

Elég hányatott sorsa volt a Bordónak az utóbbi időben. A kapualjból először egy külvárosi családi ház garázsába, majd a garázs melletti terasz alá került. Majd magamhoz vettem, mikoris hol garázs, hol csak az udvar jutott neki. Most azonban még ha csak bérleményként is, de egy jó kis garázsban éjszakázhat, amíg... meg nem születik az elhatározás, hogy felépítem minden hozzám hasonló ócskavas gyűjtögető álmát, egy nagyobbacska saját garázst, hozza tartozó kis raktárral és műhelysarokkal.

Jó reggelt Pistike! :)