A mai bejegyzésem nem más miatt iródott, mint ami miatt kígyóznak az autósorok a benzinkutakon és ami miatt mi is beálltunk a családban lévő autóinkkal ebbe a sorba....
Nem vagyok pénzügyi szakember, de valamennyire megpróbálom vázolni a helyzetet:
Szóval európai viszonylatban első lépésben a benzin megadóztatásával húzzák le az autósokról a bőrt. Nálunk a benzin árának több mint felét adók teszik ki - ez pár forintos eltéréssel így van minden környező országban is. Ennek egy része az ÁFA, másik az úgynevezett útalapba megy, mely arra hivatott szolgálni, hogy a közúthálózatot karbantartsák, felújításokat, útépítéseket végezzenek. Na itt már felfedezhetők apró különbségek az egyes európai országok között. Persze úgy könnyű ezt az útalapot eltüntetni, hogy ha nálunk épül Európa legdrágább autópályája, és pár méteres szintkülönbségekért viaduktot emelünk egy "völgy" fölé, vagy alagutat fúrunk a homokba. Ezért már nem jut pénz a főútvonalak karbantartására sem, ezért hallok néha kopogást alulról mikor Minkával utazom, a mögöttünk jövők pedig erős szikrázást láthatnak.
De a kígyózó sorokhoz visszatérve, az olaj világpiaci árának növekedésével indokolva a MOL holnap 6 forinttal emeli a 95-s üzemanyag árát, majd január elsejével a jövedéki adó emelésével újabb 14 forinttal emelkedik a benzin ára, így egy egyszerű matematikai műveletet elvégezve rájövünk, hogy egy héten belül 20 forintos üzemanyagnövekedés várható. Legutóbb 90'-ben ilyen drasztikus árnövelésre a magyar társadalom egy kisebb csoportja - akik a gépjárműveikből éltek - napokra megbénította a főváros és az ország nagyobb városainak közlekedését. Az esemény a TAXIS-blokád néven bevonult a köztudatba. Na akkor nekem még nem fájt a fejem, hogy mennyiért fogok másnap tankolni, mert olyan 4 éves forma gyerkőc voltam, most azonban annál inkább fog.... De mivel az állam ellehetetleníti az efféle demonstrációt, vagy brutális revansot vesz az igazukat követelőkön, nehezen elképzelhető, hogy az új évet Budapest közlekedésének megbénításával fogjuk ünnepelni (megjegyzem egyes állampolgárok sem állnak feltétlen támogatóan egy ilyen tiltakozáshoz).
Így az előzőekben vázoltak alapján, beálltam a sorba és még egy 10 literes kannát is telitöltöttem ezzel a robbanómotorokat tápláló "nedűvel". Ha már szabad ég alatt voltunk, unokatestvérem elé is kimentem a vasútállomásra, aki a napokban utazott haza Dubai-i munkahelyéről. Azt mondanom sem kell, hogy ő odakint háromszor annyi üzemanyagot vásárol ugyan azon a pénzen mint én itthon....
Úgy zárszóra. Miután telitankoltam Minkát sokkal jobban viselte a gyorsításokat a hideg ellenére is, nem úgy mint a legutóbbi utunkon, amikor igencsak megmakacsolta magát. Lehet a bioetanollal vegyített üzemanyag nem volt az ínyére amit beletöltöttem, mert hát az alkohol mégsem benzin.... :)
Ezt a képet pedig az utcánba fényrajzoltam, még mielőtt ismét a garázs oltalmába nem vonultunk.
Ha lesz még rá lehetőségünk, akkor tavasszal, kicsit naposabb időben visszatérünk és remélhetőleg már a duót fényképezem a „kötő”-ben - ahogy a helyiek emlegetik.
Aztán ma már korán reggel a vizsgaállomáson voltunk, hogy jó időpontot kapjunk. Kaptam egy kis segítséget is az „ügyintézésben”, így már délben mehettem is újra a város másik végébe, Minka sikeres vizsgát tett. Aztán szépen bemelegedett a motor és autóztunk is egyet a városban. A művelődési ház környékén sok alsó tagozatos gyerekcsoport mászkált, természetesen nem maradt el a Herby-zés és csodálkozás :)