Belsőn a hangsúly

Bizony mára sem maradtam esemény nélkül. Nekikezdtem az utastér pucolásának. Miután két védőhuzatot lehámoztam az ülésekről, egy elég szép állapotú kárpitot találtam az autóban. Gyakorlatilag csak a vezetőülésen fedeztem fel komolyabb szakadást az ülésszerkezet hibájából adódóan. Magamhoz ragadtam a porszívót és jól megjárattam az üléseken és a padlón is. Volt mit összeszedni. Majd egy kis súrolószerrel az oldalkárpitokat is felfrissítettem és, hogy ne legyen unalmas a délután, rendet raktam a garázsomban.

Úgy 4 óra magasságában bemutatkozott egymásnak a két autó. Minka hazatért az iskolaudvarról és elfoglalta az őt megillető helyet a garázsban, a Bordó pedig visszatért hétvégére a kapualjba, ahol az elmúlt 41 évet is töltötte.

Sokaknak furcsa lehet, de bizony társsá vállhat egy autó az embernek. Manyi néni el is mondta, hogy bizony megsíratta a kedvencet, amikor elvittem, de most, amikor meglátta kitisztogatva a Maci-ját (ők így nevezték a bogarat), én örömöt véltem felfedezni a szemeiben, érezhette, hogy jó helyre került ez az emléke...

Okok:

Gondolom már kitalálták olvasóim, hogy mi történt ma... természetesen a Bordó miatt került Minka "számüzetésbe". Szóval délelőtt elsétáltam a szerszámosládámmal és némi benzinnel az ismeretlen ismerőshöz, hogy elhozzam egy kis regenerálásra. Gyakorlatilag felpumpáltam az olajnyomást egy kis indítózással és már röffent is be a kis bogár - ha lelke van, és márpedig van, akkor boldog volt, hogy történik vele valami. Át is surrantam vele a házunk elé, ahol egy gyors mosással megszabadítottam a sok éves porrétegtől és pókhálóktól, majd irány a garázsba. Következett egy olajcsere, 3 gyertyát megpucoltam, 1 nem engedte magát. A légszűrőt is megtisztítottam a sok lerakódott sártól és friss olajat kapott. Végül lekínlódtam a bal hátsó kereket (jól be voltak gyógyulva a kerékcsavarok) egy kuplungráállítás reményében, de a szárnyasanya nem engedte magát abban a kifordított pózicióbanban, amilyen helyzetbe a szűkös garázsom kényszerített.... Tényleg csak egy gyors élesztés történt, de így könnyebben el tudunk menni egy felszerelt műhelybe, hogy felkészüljünk a vizsgára.

Holnap még kitisztítom a benzincsöveket - eddig kannáról működött a szerkezet - és kis rendet teszek az utastérben is.

Azt nem állítom, hogy tökéletes az autó, van rajta sérülés és itt-ott rozsdásodás is, de a patinája az leírhatatlan. A motor, ez a sok év állás után is olyan szépen jár, a rugózástól már úgy elszoktam az ültetés miatt és a kormánymű olyan könnyen és szépen forog.... Élmény vezetni!

Minka a csillagvizsgáló

Ma bátorkodtam kis autómat máshol elszállásolni, fák és a csillagok társaságában hagytam. Köszönöm az ideiglenes parkíroztatást Strano barátomnak. Az okokkal és a részletekkel holnap jelentkezem.

Magyar Blogok

Itt az ideje, hogy végre szót ejtsek a címlistában szereplő magyar blogokról.
Kezdem a Rozsdakupac bloggal, amely a Debreceni Bogarasok netnaplója, legfőképpen Bíró Imi (Binci) szerkesztésében. Egy lendületes, fiatal és igen aktív csapatról lévén szó érdemes sűrűn látogatni az oldalukat, ahol a járgányok alakulásáról és az aktuális találkozókról szólnak a bejegyzések.

http://rozsdakupac.blogspot.com/

A folytatásban maradok Debrecenben és áttérek napjaink egyik meghatározó bogaras személyiségéhez Balczó Róberthez, akit ha máshonnan nem is, de az MBK Évadnyitó Rajzását megelőző esti Cruise Nigthról ismerhet a publikum. A becenevével fémjelzett Ratro-blogon a tőle megszokott stílusban ír jelenlegi és ex-autóiról, találkozókról és kedvencekről.

http://ratro.blog.hu/

A következőkben "áthelyezzük székhelyünket" Budapestre, vagy inkább a Balaton északi partjára. A radikális stílusú autóikról már ismert Elite VW Club következik a sorban, akik a maguk aszfaltközeli fanatizmusukkal vezetik blogjukat... Jelenleg is több projektjük fut egyszerre, éppen befejező fázisokban. A különleges megoldások és a külföldi találkozókról írt képes beszámolók miatt érdemes olvasni őket.

http://elitevwclub.hu/

És azért, hogy maradjon legközelebbre is, vissza a fővárosba a Junkyard Zombies csapatához. Ha igazi léghűtéses ritkaságokra vágyik az "egyszerű magyar bogaras", akkor az ő blogjukat ajánlom. Az úgynevezett Pic of the Day-k is érdekesek, de a folyamatos projektbeszámolók is kínálják magukat a rozsdát és ültetést kedvelőknek.

http://junkyardzombies.blogspot.com/

Jó olvasgatást kívánok!

Kedvencek....

Az elmúlt héten uralkodó késő téli időjárás rendesen keresztbehúzta a számításaimat. Terveim szerint legkésőbb csütörtökön Minkám csillaggarázsba költözött volna egy barátomhoz és a bordó foglalta volna el a helyét a garázsban a vizsgakészülés végett, de a fagyok és a hóesés viszontagságainak mégsem tehetem ki kedvencemet. A városi helyzet a "garázsneppereknek" köszönhetően úgy alakult mostanra, hogy egy egyszerű fedett autótároló helységet nem lehet Vácon találni 12 ezer forint alatt. Ezt azért sem vállalhatom fel, mert a fizetésem egy jó részét garázsra költeném, másrészt az elveimmel is ütközik a dolog....

Így hát nem történt a garázs környékén más, minthogy regeneráló töltést végeztem Minka aksiján.

Viszont most folytatnám a "kedvencek rovatot":

Ezzel a szép zöld bogárral a 2008-s rajzás alkalmával találkoztam a Kincsem-parkban. Első pillantásra megfogtak a szép felnik, a jól eltalált ültetés és a csupasz karosszérián ez a matt zöld fényezés. Akkor annyira beleszerelmesedtem az autóba, hogy mindenképpen egy ilyen kisablakos 1959-60 közötti bogarat szerettem volna magamnak, de erről később letettem és maradtam az állólámpásoknál....

Új élmények...

Ma délután Csocsi kedves meghívására kilátogattunk Noémival Verőcére a Bogártuning műhelyébe. Nem régen készültek el egy Trike motorjának és váltójának felújításával és a csípős hideg ellenére próbára mentünk.

A 90's évek elején mi Németországban laktunk. 3 meghatározó autós-motoros élményem maradt a kint töltött pár évből. Egy szintén kint élő magyar ismerősünknek volt egy piros bogara, jópárszor utaztam a hátsó ülésén. Lehet, hogy befolyásolt ez az emlék is, amikor bogarat kezdtem nézni magamnak (?)... A másik az akkori családi autónk, egy hatalmas Opel Omega. Tágas, kényelmes és annak idején modernnek számító belső terével, illetve motorteljesítménye miatt, igazi öröm volt beleülni a Ladák után. És a harmadik emlék, a trike-áradat, ami a jóidő eljövetelével elárasztotta a német utakat. Akkor gyerekként még nem tudatosult bennem, hogy ezek többsége bogár alapokra épült. De ma, immár bogarasként meghatározó élményeket kaptam, amikor beülhettem a megtestesült emlék kormánya mögé...

Mint a jég vágja a hideg szél az arcom, a kezem a kormányra gémberedett, de a vigyor, a vigyor az arcomon és húzom a háromkerekű szarvát.... :) :) :)

Köszönöm a mai élményeket!