Változás nagyon nem állt elő a bogaraknál, viszont ma egyszerűen kocsikáznom kellett. A Bordó - bár kimondottan mocskos, mintha egy disznóólból hoztam volna ki - indul egy pöccenésre, egy kis benzint töltöttem bele és már miénk is a Börzsöny. Jó nagy kört mentünk, Szokolya-Kóspallag-Márianosztra vonalon, és ez már nagyon hiányzott.
Hazaérve pedig felakasztottam a születésnapi ajándékom az ágyam fölé, a bogaras kollekció második példányát Huszár Teréz Szilviától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése