Akkor mára a hídtest jutott. Egyszerű feladat, zsírzószemeket cserélni és a lefestett, átgömbfejezett lengőkarokat a helyükre tolni, rögzíteni. Persze mindez előtt, ahogy tegnap is az összes menetet és csavart átjárattam, a lengőkarokat pedig alaposan bezsírozva helyeztem el a csövekben. Íme az eredmény:
Persze felpattantam a szopórollerrel is, mivel ez egy itthoni "szánalmas" körülmények közötti projekt, ezért a pincében talált cipősállványból rögtönöztem festő állványt a lengőkarokhoz. Hogy a maradék zsír ne kenje össze ezt az "állványt", mindegyik csőre húztam egy-egy nylon zacskót. Az egyik lengőkarnál sikerült nem észrevennem, hogy benne maradt ez a zacskó és úgy húztam rá a rugókötegre. Persze amikor észleltem a bibit, a zacskót már a zsírban megragadva, összetömörödve a lengőkar legalján sejtettem... Innentől mindenki el tudja képzelni, hogy a fejem búbjáig zsíros lettem mire kivadásztam.
Egy kép a rögtönzött állványról, hogy értsétek a zacskózás miértjét. Ja, és hálás volnék, ha az átgondolt funkciója a cipőállványnak itt maradna a blogon, mert mehetek itthonról "Traxlistul" a fenébe... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése