2017. augusztus 18., péntek

Mai nap margójára

  - 2, 6, 7, 8 számú főutak
  - 0 autópálya
  - kerek 370 megtett bogár-kilométer (valóságban kb 325 km a smart gumi miatt)
  - összesen 6,5 óra autózás
  - 2 db elfogyasztott megszakító
Egy kicsit bővebben:
Ma jelenésem volt Veszprém közelében egy leányzónál és az előző napok tesztkörein felbátorodva úgy döntöttem, hogy vonat helyett Minkával abszolválom a távot, hogy egy dögös autóval viritsak. Reggelről gyors pakolás, szükséges alkatrészek és szerszámok behányva egy útszéli bütyköléshez és útra fel!
9 órára értem el a Petőfi hidat, mert a Pesti rakpartot gyakorlatilag végigaraszoltam és ez az ami nagyon nem fekszik Minkának. Érd magasságában már éreztem, hogy valami nem stimmel a gyújtással, nem úgy vette a fordulatot ahogy reggel. Aztán mivel a fehérvári elkerülőnél sikerült ismételten egy ilyen sorozatos lámpától lámpáig gyorsítok fékezek periódust elcsípni (nem is értem, hogy egy elkerülőn miért nem lehet normálisan összehangolni a lámpákat), volt néhány indulás, amikor csak 3 henger működött. Várpalotánál elégeltem meg a dolgot, félreálltam stroboszkóp elő és beigazolódott, hogy elmászott a gyújtás. Ekkor már azt is tudtam, hogy a megszakítóval, hézaggal lesz baj, de mivel már csak 10 km volt hátra csak ráállítottam az elosztóra, majd érkezés és kihülés után foglalkozom vele.
Ebéd, kis hűsölés és szundikálás után szétkaptam az elosztót, hiszen készültem tartalékalkatrésszel és beigazolódott a gyanúm... a megszakító kalapácsába óriási kráter volt beleégve. Találtam egy új tartalék megszakítót a szerszámos dobozban, de rossz saruja volt, ami a kondira csatlakozik beleért a rotorba. De sebaj, beraktam a polcról egy új Beru megszakítót, majd azzal. Na ennek semmi köze nem volt az elosztóhoz, gyakorlatilag be sem lehetett rakni... Addig túrtam a dobozt amíg találtam egy használt, de összereszelt kalapácsú alkatrészt, ez ment bele, gyújtásállítás és láss csodát működik. Ha már ilyen közel vagyok a Balatonhoz, akkor gyerünk Akarattyára a magaspartra. Utoljára az első Gaali találkozónkról hazaúton töltöttem el Minkával egy közös éjszakát a Balatonnál, ennek már 10 éve. Pedig a 10 év alatt minden nyáron szerettem volna összehozni ezt a klasszikus Bogárhátú-Balaton felállást, de valahogy nem jött össze, most is csak röpke órákra. Mert amíg sétáltunk, hagytam gyönyörködjön fentről a kékségben, lubickolókban, vitorlásokban.
A hazaút már eseménytelenebben telt, Pétfürdő magasságában átfordultunk 60000-be (a héten javítottam ki a csapágy fedő kupakot és egyben spirálmeghajtót, így újra számlál az óra) aztán a Fehérvár elkerülő bermuda-háromszögben ismét jelentkezett egy kis háromhengerezés és hogy ne keljek át egyszerűen a fővároson a váci úton beleszaladtam egy balesetes dugóba fél óra araszolással.
Végkövetkeztetés:
  - A rohadt pesti dugók tartanak távol kettőnket a Balatontól.
  - Nem értem a mai napig a főúton 65-70 km/h-val közlekedőket.
 - Nem értem a "jófejkedőket", akik tötymörögnek, majd amikor előzném a delikvenst közben felgyorsít és röhög a visszapillantóban majd újra visszalassít. Igen ez egy 50 éves autó, te pedig menj a........
  - Szeretek ezzel a BOGÁRHÁTÚVAL kocsikázni akármennyire is nyaktörő hosszú távon az ülése :D

2017. augusztus 17., csütörtök

Minka formában


A héten nekiveselkedtem Minkának és mert sikerült egy stroboszkópot szereznem, így már úgy gondoltam nincs akadálya a motor beállításának. Abban biztos voltam, hogy a Brossol karbit kihajítom belőle, ennek a Bordó esett áldozatul. Az oda tartozó gyári karburátort használtam fel.
És akkor mindent újra, tömítések vakarása, újat vágni. itt vettem észre, hogy a szívócső karburátor talp felőli oldalát van egy ütés ami kitüremkedik a síkból. Idáig nem tapasztaltam ott fals szívást, ami a vastag tömítésnek lehetett köszönhető, de ha már észre vettem hát reszelőt ragadtam és új síkot képeztem a találkozási felületen. Persze a sorját nem reszeltem bele a szívóoldalba, bedugaszoltam a járatot.
 A hiba és a javított felület
Aztán mindent össze, gyújtásállítás és idáig láss csodát működik az autó. Autóztam is vele egyet a közeli falvakban. Az az igazság, hogy végre hosszú idő után élveztem az autózást. 
De sajnos azt is meg kellett állapítanom, hogy egyre több a kritikus pont, esőcsatorna kezd hólyagosodni, bal oldali "A" oszlop alja, első doblemezek, hogy csak a nagyobb problémákat említsem...

2017. augusztus 1., kedd

Otthon

Visszakerült a Bordó a garázsába még az elmúlt hét péntekén. Igazából úgy éreztem útban volt már és ennek megfelelően nem is készült el olyan szinten a munka ahogy azt vártam illetve kértem. Igazából nem is tudom miért kergettem hiú ábrándokat arról, hogy vannak még Magyarországon mesteremberek. Tudom amikor 10.000,- forintot el lehet kérni egy csavaros elem cseréjéért akkor miért gernyózzon napokat valaki egy öreg szaron... Csak amikor az utángyártott csavaros elem sem úgy illeszkedik mint a gyári, mert miért is, akkor jól jönne egyeseknek a lakatosipari lemezmunkák modul, még az ipari iskolák idejében is az alapozó gyakorlati részek között tanítottak, csak úgy mint a mai modulrendszeres modern szakképzésben. Itt nem gondolom, hogy a szakmai tudással lett volna baj, a csomagtértetőből kihozta a maximumot, egyszerűen nem éri meg tovább foglalkozni kalapálással egyengetéssel.
Na mindegy, ez van, végül is ez is haladás. De várok ötleteket bogaras olvasóimtól ki vállalhatja a további javítást, a rozsdás elemek javításával együtt.
Én annyit tettem még a lemezfelületek megóvása érdekében, hogy csiszolás és zsírtalanítás után megfújtam rozsdagátló alapozóval a nyers felületeket.