2017. december 15., péntek

Retrospection - Göd


Eltelt 32 év sok minden történt, tárgyak, személyek, helyek és helyek....
2 hely, 2 város a Duna-kanyarban, 2x3 betű, egyik ahol gyerekeskedtem, egy másik ahol felnőttem, emberré lettem, remélem jó emberré lettem. Vác, ahol gyerekeskedtem, ahol a piaristáktól az alapokat kaptam, Göd ahol az utóbbi 10 évben minden nap éltem, még ha aludni Vácra is jártam, de ahol a napok érdemi részét töltöttem, ahol előbb a piaristák, majd a Kisvakond-Park munkát adott, ahol igazán felnőtté lettem, tanultam, tapasztaltam, keserű és boldog, nagyon boldog is voltam...
Göd ahol ismerem az utcák többségét, a fákat, sétányokat, az Ilka patakot, a Dunát. Személyeket, a hivatalbol, a művházigazgatót, a legjobb barkácsboltot, a tüzépeseket, a gépkölcsönzőst, a péket, az éttermeseket, a fodrászt és az autoszerelőt.
Göd ahol egy példakép legegyszerűbb számomra mégis legtökéletesebb munkája egy igazi Callmayer nyaraló áll, ahol büntetlenül el lehet dózerolni egy eredeti Makovecz házat, ahonnan Kincsem világhírűvé lett.
Göd, most mennem kell, többet tapasztalnom, tanulnom, kicsit feljebb lépnem. 10 évet töltöttünk együtt, sokat kaptam tőled és remélem elfogadod amiket én adtam neked, apróságokat amivel szebbé tettelek és a szívemből, lelkemből egy jókora darabot...
Göd köszönöm a rengeteg emléket, az egyedi és megismételhetetlen gödi nyarakat, amiket dunai fürdőzőktől hangos üres iskolafalak között tölthettem, a Duna illatát, a sok-sok új ismerőst, barátot, kedvességet, mosolyt!

Köszönöm a sok segítséget Fakusz-HB Kriszta és Zoli; Piramis tüzép; Makk Laci; Markó Csaba. Köszönöm a finom ebédeket Ilka Csárda; DonPapa; Széchenyi Csárda. Köszönöm a bizalmatokat Rita, Csanád, Gyuri, Laci!

Göd, ez volt az utolsó munkanapom határaidon belül, mennem kell, hiányozni fogsz és ha kérhetem, légy igaz apám, s ha tékozló fiú hazatér fogadd őt vissza... 

2017. szeptember 26., kedd

A "Volkswagen kiállítás"-ról

A bejegyzés indításaként minden elismerésem a Volkswagennek! Tényleg látszott a hétvégi rendezvényen, hogy nem kevés anyagi ráfordítással, tökéletes szervezéssel, minden megmozdítható infrastruktúrával szerveztek egy első osztályú régiós összejövetelt a márka kedvelőinek.
Ami viszont többeknél kiverte a biztosítékot, az engem is elgondolkodtatott. Gyakorlatilag, aki "kiállítóként" vett részt a rendezvényen (szándékosan nem nevezem találkozónak), az önként aláírta a hozzájáruló nyilatkozatot, hogy a rendezvény ideje alatt személyes szabadságában korlátozzák és a magyarországi képviselet 100%-ban marketing célra használja a jelenlétét és regisztrációját.
A találkozó nekem azon a füves területen zajlott, aminek a közelébe az alkatrészárusokat száműzték a rendezők, ahova akkor állhattam be, amikor kedvem támadt a munkaszüneti napon felébrednem és akkor hagyhattam el, amikor jól esett már a széltől és a csepergő esőtől áthűlve melegre vonulni. Ez az időintervallum minden megmaradt fanatizmusomat beleértve és a megtörténtek alapján is szűk 4 órás Hungaroringes tartózkodásnak vehető. A jelenjek meg legkésőbb 9-re, majd csak 16 óra után hagyhatom el a helyszínt, csak hogy a bogárhátúak között parkolhassak a Hippi-faluban, majdnem a duplája az előbb vázoltnak, szóval ezt én nem vállaltam, már csak a szeszélyes időjárás miatt sem.
Persze értem, hogy a rendezők ezzel egy elég nagy rizikófaktort zártak ki, teljesen jogosan az ilyenkor lóerőt duplázó kerékpörgető és emberek között gyorsulgató "tunerjóskák"-kal, ezt maradéktalanul aláírom.
De nagyon érdekelne, hogy miért(?):
REGISZTRÁLJ!!!! Add meg az adataidat!!!! Mert, ami a rendezvény honlapján elolvasható, sőt ami a rendezvény szabályzatában le van írva, abban ugyan semmilyen utalás nincs arra vonatkozólag, hogy milyen kötelezettséget vállalsz a regisztrációval, azt csak a válasz e-mailben, vagy a hozd magaddal aláírva részvételi-feltételek papíron olvasod, ha elolvasod, de addigra már az adatbázisban landolt a rendszámod, az email címed és a telefonszámod, amin engem személy szerint fel is hívtak a rendezvény előtt 2 nappal. Jó persze ha nem tetszik, akkor meg lehet állni a külső füves placcon, de az adatok... Nem mintha ezen én még fennakadnék - hiszen Kubatov már az ujjlenyomatom is birtokolja, na de ezt miért pont egy VW találkozón... Ez nem szép dolog!
Ami már sokkal érdekesebb számomra, hogy a most következő hétvégi Hungaroring Classic rendezvényt is pont erre a sémára fűzték fel, csak további 3 órával megnyújtott fogsággal.
Mindezek ellenére találtam a helyszínen egy-két kedvemre való, számomra új vagy először élőben látott léghűtésest. Íme:


2017. szeptember 10., vasárnap

Mintha sínen volna...

és amikor ezt már elhiszem és úgy gondolom, hogy tényleg rendben mennek a dolgok, hiszen kapott törődést, új kényelmesebb futóművet, na akkor villantja meg a foga fehérjét...
Történt ugyanis, hogy csütörtökön meglátogattam a Bogártuning Tomit műhelyénél. Zárás után ülök bele a kedvesbe indítás gázadásra pedál beesik... egy kuplungbowden csere csak nem jelent akadályt. Hát de... csak az akadály az alvázalagútban lévő csőben volt. Egy órás imádkozás után sem tudtam áttolni rajta az új bowdent és mivel már sötétedett összeszereltem mindent és a műhely menti utcában hagytam éjszakára Minkát. 
Másnap munka után visszatértem és a szivatót kiiktatva emelt fordulaton hazaevickéltem vele. Majd még egy éjszaka pihenés után szombat délután apró trükkel sikerült a lehetetlen, bekerült az új bowden. Bekötöttem, visszaszereltem mindent, beülök gyújtás és nem teker... ilyen pipa régen voltam és erősen fontolgattam, hogy elfogadom az ajánlatot amit előző este őfehérségéért kaptam.
Sikerült azonban gyorsan a hibát itt is megtalálnom, ahogy a régi bowdent fúróval pörgetve áttisztítottam a csövet az alvázban valószínűleg lerántottam a pozitív kábelt az önindítóról, ezért nem indított. De már azt is elemlámpa fénye mellett fedeztem fel, így a mai napra tolódott, hogy elhárítsam ezt a hibát is.
Az ajánlatról pedig annyit, hogy nem tudom mennyire tesz boldoggá az a kis pénz ellenben a sok-sok év kalandjaival, örömeivel, amit a bogarazással kaptam. Egyenlőre visszavittem a garázsba durcás Kisasszonyomat.

2017. szeptember 4., hétfő

Gumiméret és meghiúsult osztrák túra

Persze nem a gumin úszott el a buli... De gondoltam, hogy a Bordó KPZ-t felszerelem az útra Minkára, azonban a bal oldalon valami nem stimmelt, súrolta a sárvédőt a magasabb oldalfalú gumi, míg a jobb oldalán az autónak, ha bőven nem is, de elfért az ív alatt a kerék.
Szóval visszacsavaroztam a original design felniket és ezen a péntek hajnali fotón még arra készültem, hogy útnak indulok Fürstenfeldnek.
De az időjárás előrejelzés elriasztott a hosszas kocsikázástól, inkább egy Börzsöny-túrára cseréltem a híres találkozót. Na majd két év múlva...

2017. augusztus 18., péntek

Mai nap margójára

  - 2, 6, 7, 8 számú főutak
  - 0 autópálya
  - kerek 370 megtett bogár-kilométer (valóságban kb 325 km a smart gumi miatt)
  - összesen 6,5 óra autózás
  - 2 db elfogyasztott megszakító
Egy kicsit bővebben:
Ma jelenésem volt Veszprém közelében egy leányzónál és az előző napok tesztkörein felbátorodva úgy döntöttem, hogy vonat helyett Minkával abszolválom a távot, hogy egy dögös autóval viritsak. Reggelről gyors pakolás, szükséges alkatrészek és szerszámok behányva egy útszéli bütyköléshez és útra fel!
9 órára értem el a Petőfi hidat, mert a Pesti rakpartot gyakorlatilag végigaraszoltam és ez az ami nagyon nem fekszik Minkának. Érd magasságában már éreztem, hogy valami nem stimmel a gyújtással, nem úgy vette a fordulatot ahogy reggel. Aztán mivel a fehérvári elkerülőnél sikerült ismételten egy ilyen sorozatos lámpától lámpáig gyorsítok fékezek periódust elcsípni (nem is értem, hogy egy elkerülőn miért nem lehet normálisan összehangolni a lámpákat), volt néhány indulás, amikor csak 3 henger működött. Várpalotánál elégeltem meg a dolgot, félreálltam stroboszkóp elő és beigazolódott, hogy elmászott a gyújtás. Ekkor már azt is tudtam, hogy a megszakítóval, hézaggal lesz baj, de mivel már csak 10 km volt hátra csak ráállítottam az elosztóra, majd érkezés és kihülés után foglalkozom vele.
Ebéd, kis hűsölés és szundikálás után szétkaptam az elosztót, hiszen készültem tartalékalkatrésszel és beigazolódott a gyanúm... a megszakító kalapácsába óriási kráter volt beleégve. Találtam egy új tartalék megszakítót a szerszámos dobozban, de rossz saruja volt, ami a kondira csatlakozik beleért a rotorba. De sebaj, beraktam a polcról egy új Beru megszakítót, majd azzal. Na ennek semmi köze nem volt az elosztóhoz, gyakorlatilag be sem lehetett rakni... Addig túrtam a dobozt amíg találtam egy használt, de összereszelt kalapácsú alkatrészt, ez ment bele, gyújtásállítás és láss csodát működik. Ha már ilyen közel vagyok a Balatonhoz, akkor gyerünk Akarattyára a magaspartra. Utoljára az első Gaali találkozónkról hazaúton töltöttem el Minkával egy közös éjszakát a Balatonnál, ennek már 10 éve. Pedig a 10 év alatt minden nyáron szerettem volna összehozni ezt a klasszikus Bogárhátú-Balaton felállást, de valahogy nem jött össze, most is csak röpke órákra. Mert amíg sétáltunk, hagytam gyönyörködjön fentről a kékségben, lubickolókban, vitorlásokban.
A hazaút már eseménytelenebben telt, Pétfürdő magasságában átfordultunk 60000-be (a héten javítottam ki a csapágy fedő kupakot és egyben spirálmeghajtót, így újra számlál az óra) aztán a Fehérvár elkerülő bermuda-háromszögben ismét jelentkezett egy kis háromhengerezés és hogy ne keljek át egyszerűen a fővároson a váci úton beleszaladtam egy balesetes dugóba fél óra araszolással.
Végkövetkeztetés:
  - A rohadt pesti dugók tartanak távol kettőnket a Balatontól.
  - Nem értem a mai napig a főúton 65-70 km/h-val közlekedőket.
 - Nem értem a "jófejkedőket", akik tötymörögnek, majd amikor előzném a delikvenst közben felgyorsít és röhög a visszapillantóban majd újra visszalassít. Igen ez egy 50 éves autó, te pedig menj a........
  - Szeretek ezzel a BOGÁRHÁTÚVAL kocsikázni akármennyire is nyaktörő hosszú távon az ülése :D

2017. augusztus 17., csütörtök

Minka formában


A héten nekiveselkedtem Minkának és mert sikerült egy stroboszkópot szereznem, így már úgy gondoltam nincs akadálya a motor beállításának. Abban biztos voltam, hogy a Brossol karbit kihajítom belőle, ennek a Bordó esett áldozatul. Az oda tartozó gyári karburátort használtam fel.
És akkor mindent újra, tömítések vakarása, újat vágni. itt vettem észre, hogy a szívócső karburátor talp felőli oldalát van egy ütés ami kitüremkedik a síkból. Idáig nem tapasztaltam ott fals szívást, ami a vastag tömítésnek lehetett köszönhető, de ha már észre vettem hát reszelőt ragadtam és új síkot képeztem a találkozási felületen. Persze a sorját nem reszeltem bele a szívóoldalba, bedugaszoltam a járatot.
 A hiba és a javított felület
Aztán mindent össze, gyújtásállítás és idáig láss csodát működik az autó. Autóztam is vele egyet a közeli falvakban. Az az igazság, hogy végre hosszú idő után élveztem az autózást. 
De sajnos azt is meg kellett állapítanom, hogy egyre több a kritikus pont, esőcsatorna kezd hólyagosodni, bal oldali "A" oszlop alja, első doblemezek, hogy csak a nagyobb problémákat említsem...

2017. augusztus 1., kedd

Otthon

Visszakerült a Bordó a garázsába még az elmúlt hét péntekén. Igazából úgy éreztem útban volt már és ennek megfelelően nem is készült el olyan szinten a munka ahogy azt vártam illetve kértem. Igazából nem is tudom miért kergettem hiú ábrándokat arról, hogy vannak még Magyarországon mesteremberek. Tudom amikor 10.000,- forintot el lehet kérni egy csavaros elem cseréjéért akkor miért gernyózzon napokat valaki egy öreg szaron... Csak amikor az utángyártott csavaros elem sem úgy illeszkedik mint a gyári, mert miért is, akkor jól jönne egyeseknek a lakatosipari lemezmunkák modul, még az ipari iskolák idejében is az alapozó gyakorlati részek között tanítottak, csak úgy mint a mai modulrendszeres modern szakképzésben. Itt nem gondolom, hogy a szakmai tudással lett volna baj, a csomagtértetőből kihozta a maximumot, egyszerűen nem éri meg tovább foglalkozni kalapálással egyengetéssel.
Na mindegy, ez van, végül is ez is haladás. De várok ötleteket bogaras olvasóimtól ki vállalhatja a további javítást, a rozsdás elemek javításával együtt.
Én annyit tettem még a lemezfelületek megóvása érdekében, hogy csiszolás és zsírtalanítás után megfújtam rozsdagátló alapozóval a nyers felületeket.
 


2017. július 21., péntek

Születésnapomra

Majd két hete lakatosnál a Bordó és tegnap kaptam a telefont, hogy megindult a projekt, már ami a sérült részt illeti.
Úgyhogy a mai napot a lakatosnál kezdtem, ott ahol a totálkáros Octaviánk is annak idején újjászületett. Van még mit javítani és vannak még nehezen hozzáférhető területek, a teljes javításhoz a futóművet ki kell majd szerelnem, de kezd új energiám érkezni a feladathoz.
És a sarokcsiszolót is beszereztem a doblemezek tisztításához.
l


2017. július 3., hétfő

Szerteszét

Igaz csak az első lépésekhez szedtem tovább szét a Bordót, így a fölösleges sallangokat eltávolítottam a sérült területekről, illetve a szép felniket visszacseréltem a viseletes gyáriakra, hogy ne azok koszolódjanak a későbbi munkafolyamatok során. Praktikusan kimentettem, az üléseket is a vezető oldali kivételével, hogy ne üljön beléjük a flexpor a lakatolásnál.
Körbe is fotóztam, ezt ígértem már korábban is. A küszöbvégeken elől lesz javítani való, a fellépők felfogatási pontjainál, illetve azon a korábban sérült területen, a jobb oldalán az autónak lesz szükséges egy komolyabb beavatkozás.
A héten igyekszem beszerezni egy fordulatszám szabályzós sarokcsiszolót, hogy a doblemezekről könnyen lekapjam a régi alvázvédőt.

Minka a nagy futóműprojekt óta áll a garázsban, valójában felidegesített, mert ugye almádi lett volna a cél azonban, miután megint egy valag pénzembe és időmbe került egyszerűen megmakacsolta magát. Az új (pár ezer km-s) brossol karburátor akkora falsot szív pillangótengelynél, ami elég volna egy airride rendszer mozgatásához is. Szívem szerint hajintanám ki a taiwani gyújtás után, de nem tehetem, hiszen 40 jó magyar ezresért ezt lehet kapni itthon... szégyen! Marad a perselyezés.
Annyit javítottam a garázsom kupiján, hogy a tankot új benzincsövekkel felvértezve visszaszereltem a helyére.

2017. június 17., szombat

Bogarasságom kezdetei

Sok évvel ezelőtt csak egy sorban utaltam már arra, hogy honnan is eredeztethető az az inger vagy élmény, ami a bogárhátúzást volkswagenezést belém oltotta.
Ma reggel kaptam egy messenger üzenetet egy ismert ismeretlentől, hogy én vagyok e az az István, aki a gyerekkorát Stuttgartban töltötte.... hát idáig ez lehetek is én és abban a pillanatban bevillant egy kép, egy klasszikus felállásról a 90's évek legelejéből: egy csinos szőke nő egy tűzpiros bogárhátúban. Igen az Ildi, aki úgy 25 évvel ezelőtt megfertőzött a bogarasságnak nevezett kórral, egy autóval, aminek az elejéből hiányzott a motor, helyette oda a bevásárlást pakolta és a hátsó ülése mögött volt még akkora hely, ahova simán bekucorodtam... Bizony jó párszor előfordult, hogy egy piros bogárral utaztam vagy egy Golf cabrioban portyáztam. Hát innen indult minden, ami nálam a bogarazást jelenti.
Borsódzik a hátam, mert fotót is kaptam egy német rendszámos bogárhátúról és a 25 évvel ezelőtti önnön magamról, egy állítólag hírhedt égetnivaló rosszcsontról.... :D


2017. június 10., szombat

Minka Projekt 2.1

Öröm és siker, tegnap találtam időpontot egy futóművesnél, bár az 5dik vállalkozó volt csak alkalmas a feladatra. Mondjuk azt a szerelőt nem is értem, akinek a futóműves állásán egy Chrysler dekkol szétborított motorral. Mert hogy a nyugdíjas kisöreg nem szívesen vállalja már az aknába lemászást azt megértem, de hozzátette elköszönésnél, ha nem sikerül mással megoldanom, akkor menjek vissza s megcsinálja.
De a sikerig érdekesen vezet az út, vagyis nyikorgó gumikkal. A futóművesig a keresztben álló kerekek borzasztó sivító-vonyító hangot hallattak, és mindez a nagy rendőrségi razzia kezdőnapján... :D
Szegény srácot megizzasztottam az excentrikus csavarokkal kerékdőlés állításnál, pedig bőséges zsírzás mellett lettek összerakva az alkatrészek, de hát mindenki dolgozzon meg a fizetségéért, mindettől függetlenül nagyon rendes volt, nem riadt meg a feladattól és úgy kezelte Minkát ahogy egy ilyen korú autót illik. Ez nagyon tetszett!
Aztán egy rövidke pár kilométeres autókázás, és közben rá sem ismerek a saját autómra. Az útakadályok lényegesen könnyebben abszolválhatók, nem üt bele egy-egy repedés annyira a futóműbe, hogy úgy érzem szét akar szakadni az alváz. Mindennek ellenére az a gokart feeling, amit a korábbi torziós tekergetéses ültetés adott hiányozni fog.
Az első benyomásokhoz az is hozzátartozik, hogy a látványát még szoknom kell, valamennyivel magasabb és ami igazán zavar, hogy szélesebb is lett, bár ez utóbbi ismert sajátja a tengelycsonkos ültetésnek. Egy kis keskenyítéssel orvosolható, de most nem akartam beleállni egy futómű keskenyítéses projektbe. Bár igazából minden adott hozzá, van bontott hídtest, megvan a lézervágott és összeállított lengéscsillapító tartó, majd a tárcsafékes csonkhoz készül keskenyített verzió is.
A tankot nem raktam vissza még a helyére, arra készülve valamit még javítani kell, szóval 1 literes olajos dobozról üzemelünk, ez durván egy Göd-Vác táv, ami brutális fogyasztást sejtet...

Mára ütemeztem egy olajcserét, az elkövetkező héten tesztelés, gyújtás és karburátor ellenőrzést terveztem, mert alapjáratot nem találom üzemmeleg motornál, a hétvégére pedig nagyon szeretnék a nyári rajzásra eljutni. Jó volna a leparkolt pótkerékzsebet is kicsit esztétikusabbá tenni.

2017. június 8., csütörtök

Minka Projekt 2.0

Elérkezett az idő, csápos emelőre került Minka. Régi ki, felújított a helyére. Hídtest lengőkarokkal, tengelycsonk, fék új fékdobokkal, kormánymű, lengéscsillapítók... Sajnos nem lehettem jelen a munkafolyamatok alatt, csak egy-egy fél órára sikerült megszöknöm a munkából. Most úgy állunk, hogy fék légtelenítve, kerekek jelenleg még cselecsálék, s a fájó pont, hogy futóműves csak a jövő héten vállalja a beállítást. Km-bowden oldalára kell egy új csapágykupakot gyártanom, illetve a tank visszaszerelése van még hátra, de azt hogy könnyítsem a futóműves munkáját, csak később rakom majd a helyére. 
Tengelycsonkos ültetés tapasztalatairól majd néhány száz megtett km után.

Amit szomorúan meg kellett azonban állapítanom, hogy Minkám nem került jobb állapotba az elmúlt tíz év alatt... közeledik a szétborítás ideje, s valahogy úgy állapodtam meg magammal, hogy ha az élet nem szól máshogyan közbe, akkor a következő vizsgaciklust túlélve megkezdem életem első autójának teljes felújítását.
Ebbe az időintervallumba tervezem beiktatni azt a projektet is, hogy a nemrégiben beszerzett Weber IDF szett is megfelelő motoralapra kerüljön. Erről a hirtelen beszerzésről még mesélek. Persze ezek a hosszútávú tervek... :D

2017. június 4., vasárnap

Hétvégére

A héten pénteki napra próbáltam rögtönözni egy mini találkozót a városban, ami nem hogy minire, de sokkal inkább makróra sikerült. Két bogár futott össze a Duna-parton, a Tóbiás bogár jött el még, őt már korábbról ismeritek innen. Bálint barátomék bogara, amit nagypapája vásárolt újonnan és azóta is a családjukban van.

Majd a péntekit a mai napon folytatva kirándultam egyet kutyával és bogárral, aminek az lett a vége, hogy a püspökség elé leparkolva rajt felejtettem a világítást és mikor próbáltam menekíteni a drágaságot a a vihar elől se kép se hang. Szóval most úgy állunk, hogy aksi töltődik a garázsban, Minka pedig ázik a parkolóban... pancser voltam.  


2017. május 28., vasárnap

Bodzázás

Született már hasonló témájú bejegyzés, de mivel ma többen lefigyeltek bodzavirág szedés közben így gondoltam itt is megosztom, mert szeretem a bodzaszörpöt... :D
Szóval mostanában ahogy lehetőségem engedi térülök fordulok Minkával. Bár a futómű átszerelés még várat magára - ugyan minden elő van készítve a feladathoz, a szerelők nem értek még meg hozzá, de itt az ideje aktivizálódni a kérdésben!
És a havi vasárnapi program sem maradhatott el, meglátogattuk a Bordót is. Sajnos kezd durván beporosodni a karosszériája. Itt is ideje volna lépni!

2017. május 6., szombat

Rajzás

Az a helyzet, hogy megvártam a jó időt a rajzásra indulással. Reggelről még kicsutakoltam Minkát, sajnos idejét nem tudom mikor porszívóztam ki utoljára ezzel konstatáltam, hogy ideje lesz új szőnyegezést gyártanom bele, majd kapott egy verdafürdetést is, majd a déli harangszóval és megtöltött hassal elindultam a Ring Autósmoziba rajzani. Mivel a pályázás nem igazán vonzott, nem is terveztem a korábbi indulást.
Amit viszont szomorúan konstatáltam, hogy ez a rajzás nem sikerült országosra... Sehol egy debreceni, pécsi vagy egy győri autó. Talán az a kaposvári variant volt a legtávolabbról érkező amit az értékesítés reményében hoztak fel erre a találkozóra. Hol van már a rajzások régi fénye? Miért nem jönnek a bogarasok? Elfogytak? Ellustultak? Drága? Messze van? Nem érdekli? Miért nem a tesco? Miért nem a premier? Miért nem Hungaroring?
Pedig amikor elindultam, volt bennem lelkesedés, hiszen két éve már nem voltam a szezonindító találkozón, talán látok majd valami újdonságot, gondoltam... De még azt sem.
No nem baj. A délutánt lezártuk Andrással egy kis Porsche-s élményautózós BugParts látogatással. 

2017. április 23., vasárnap

Minka Projekt 1.1

Akkor mára a hídtest jutott. Egyszerű feladat, zsírzószemeket cserélni és a lefestett, átgömbfejezett lengőkarokat a helyükre tolni, rögzíteni. Persze mindez előtt, ahogy tegnap is az összes menetet és csavart átjárattam, a lengőkarokat pedig alaposan bezsírozva helyeztem el a csövekben. Íme az eredmény:


Persze felpattantam a szopórollerrel is, mivel ez egy itthoni "szánalmas" körülmények közötti projekt, ezért a pincében talált cipősállványból rögtönöztem festő állványt a lengőkarokhoz. Hogy a maradék zsír ne kenje össze ezt az "állványt", mindegyik csőre húztam egy-egy nylon zacskót. Az egyik lengőkarnál sikerült nem észrevennem, hogy benne maradt ez a zacskó és úgy húztam rá a rugókötegre. Persze amikor észleltem a bibit, a zacskót már a zsírban megragadva, összetömörödve a lengőkar legalján sejtettem... Innentől mindenki el tudja képzelni, hogy a fejem búbjáig zsíros lettem mire kivadásztam.
Egy kép a rögtönzött állványról, hogy értsétek a zacskózás miértjét. Ja, és hálás volnék, ha az átgondolt funkciója a cipőállványnak itt maradna a blogon, mert mehetek itthonról "Traxlistul" a fenébe... :D