2011. szeptember 12., hétfő

Koccanás

A mai események akár 20 évvel ezelőtt is játszódhattak volna, már ha a négykerekű résztvevőket tekintem.
Mivel a Bordó munkába járós autóvá lépett elő a tanév kezdetével, ideje volt az első futómű kenését felfrissíteni. El is indultam gépzsírt venni és a szakbolt előtti úttestet a bicikliúttal elválasztó parkolósávra szabályosan le is parkoltam merőlegesen, orral a bicikliút felé. Bent vagyok a boltban, amikor a gazdaboltból jön hátra a hölgy, hogy enyém e a bogár, mert egy őrült rokkant nekiment, nézzem meg lett e komolyabb károm.... pumpa fel, messziről látom első rendszámtábla a földön, közelebbről lökhárítóban Balaton... de hol van az őrült rokkant, úgy 100 méterrel odébb "szabályosan" leparkolt a bicikliúton a Trabantjával. Megyek rendszámtáblával a kezemben, hogy mégis, hogy van az, hogy ő a kerékpárutat használja gyorsítósávnak; válasz, hogy sietett és egyéb magánéleti problémái vannak. Mondom neki ez rendben, de én honnan fogok eredeti sérülésmentes német lökhárítót szerezni az autómhoz???Mondjuk azt, hogy valamelyest kártalanítva lettem, de útnak indultam Verőcére szakértő szemrevételezésre. Robi néhány határozott mozdulattal szelídített a hullámokon, de már többet nem lesz olyan az a lökhárító, mint a gyári. Szponzorba pedig kaptam Bogartuning-os rendszámtartót is a törött helyére. Azért pedig, hogy ne legyen hiábavaló az "áldozat", itthon kapott friss zsírt a futómű is.
Persze első rendszámmal az utastérben Verőce felé menet a város széli körforgalomban szembetalálkoztam a város új rendőrségi RS Octaviájával, messziről láttam a villogó rendőrszemeket és ahogy nyúlnak a fényhíd kapcsolójához, de közelebb érve régi cimborámat véltem felfedezni a rendőrautó volánja mögött, és amíg Noémi integetett neki a rendszámtáblával, kölcsönös mosolygás mellett dudáltunk egymásnak. Ezt a részét megúsztam.

Nincsenek megjegyzések: